"Síromnál sírva meg ne állj,
Nem vagyok ott, nincs halál!"
Voltam egyedül magányomban
- sokáig,
álmodoztam rólad szüntelenül
időtlen-időkig.
Voltam boldog igazán
- melletted,
mikor sétáltunk s
kezemben ott volt a kezed.
Voltam síró árnyék
- éjszakákon át,
mikor szívedben a helyem
más vette át.
Vagyok már csak egy emlék
- fejedben,
mikor a sírom előtt állsz
némán és csendben.
